"vonal - vaszon" - "Line - canvas"
Ráday képesház gallery - 03. 2007
opened by, Marta Meszaros director
photo No.: 01
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 02
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 03
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 04
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.:05
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 06
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 07
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 08
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 09
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 10
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 11
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 12
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 13
canvas - acrylic - enamel
different size
photo No.: 14
canvas - acrylic - enamel
different size
"Magyar narancs" 03. 2007,
text by Kriszta Dekei
Kiállítás
OCZTOS ISTVÁN: VONAL – VÁSZON
A közönség általában nehezen tolerálja, ha valaki több mûvészeti ágban is otthonosan mozog; hogy építész, díszlettervezô, grafikus és festômûvész is egyben. Pedig belátható, hogy miként a személyiség sem egysíkú, úgy a mûvészeti szabadság sem szorítható keretek közé, sôt – többek között – arra is való, hogy a valóság érzékelésének és értelmezésének begyakorolt sémáit felül lehessen írni, hogy fel lehessen kaparni a megszokás guánóvá kövült rétegeit.
Ocztos nem tradicionális festményeket készít, hanem nyitott, összmûvészeti érzékenységgel fordul a kétdimenziós mûfaj felé. Festményei egyrészt olyan faktúra-képek, ahol a fehér akrilfestékre csak néhány színbôl álló lakkfestékfoltok és vonalak rétegzôdnek, másrészt gesztusfestmények, hiszen a földre fektetett vászonra ejtett “pacákból” és az ecsetírás lendületébôl állnak össze. De tekinthetjük e mûveket egyfajta véletlen-generátor lenyomataiként is, melyben ugyanolyan szerepet kapnak az alapozott vászon egyenetlenségei, felpüffedô buborékjai, mint a különbözô természetû festékanyagok kiszámíthatatlan kölcsönhatása. Továbbá e festmények ellene mennek a sík táblakép-formátumnak; egyszerre “dobozképek” (a vászon nincs keretezve, a mûvek a fal felé forduló éleken is folytatódnak) és kifelé nyíló alkotások (a vonalak, a gesztusok íve mintegy túlnyúlik, kilép a képtérbôl a kiállítóhely valós vagy a befogadó belsô világa felé). A képeknek nincs címük, a mûvész nem nyújt kapaszkodót a festékrétegekbe beleívódó, hol erôsebb, hol alig látható vonalrajzok, alaktalan színes felületek értelmezéséhez; ezáltal a nézôt arra készteti, hogy magára hagyatva egyre beljebb hatoljon a festmények meditatív terébe, hogy aktuális mentális állapotától függôen (mint egy Rorschach-tesztet olvasva) erôs szexuális aurát vagy éppen euforikus lebegést érzékeljen. Vagy hogy felismerje önnön képnézési korlátait.
-dck-
Ráday Képesház Galéria, Bp. IX., Ráday u. 25. Nyitva: 2007. március 27-ig
*****
Exhibition
ISTVÁN OCZTOS: LINES – CANVAS
An audience usually has a hard time tolerating an artist who is equally at ease in various fields: architecture, set design, graphic art, and painting. Why? Personalities are not grounded on a single plane. Similarly, artistic freedom cannot be constricted within boundaries. Moreover, this freedom should be employed, among other things, to overrule the predictable forms of perception and interpretation of reality, to unearth the hardened layers of habit.
Ocztos does not create traditional paintings, but turns towards this two-dimensional genre with an open sensibility, embracing all forms of art. From one angle, his paintings are facture images, where smudges of varnish, lines, and a few colors form layers on the white acrylic paint. From another angle they are paintings full of motion, as they come into being from “blots” dropped onto a canvas laid on the floor or from the momentum of brush-strokes. Ocztos’s works can also be seen as the impressions made by a random generator, where the unevenness and puffy air-bubbles of the primed canvas interact unpredictably with various types of materials, each given an equal role in the process. In addition, these paintings work against a level, panel-painting format. They are “box pictures” (the canvas is unframed and the works continue in the angles turning towards the wall), reaching outwards (the lines and the span of the gestures stretch beyond, stepping out of the space of the painting towards the real world or the internal reality of the viewer).
The paintings have no titles. The artist offers no point of reference for interpreting the formless, colorful surfaces, the sometimes more, sometimes less conspicuous line-drawings permeating the layers of paint. In this manner, he asks us to plunge deeper into the meditative sphere of the paintings, to perceive (as if looking at a Rorschach test) a strong sexual aura or euphoric levitation, depending on our momentary mental state… or perhaps he prompts us to recognize the limits of our own way of looking at a painting.
-dck-
Ráday Bookstore Gallery, Budapest, 9th district., Ráday u. 25. On display until March 27. 2007.
Translated by: Ildiko Noemi Nagy
